Természetes emberi tulajdonság, hogy azt szeretnénk, mások becsüljenek meg minket, hiszen szociális lények vagyunk és normális, ha rosszulesik a kritika. Habár vannak olyan megnyilvánulások, amelyek tényleg sértőek ha úgy érzed, hogy túl gyakran megbántódsz könnyen lehet, hogy hajlamos vagy a lelkedre venni mások megjegyzéseit.
Mi lehet az oka annak, hogy valaki személyes sértésnek vesz bizonyos megnyilvánulásokat?
- negatív önbeszéd
- alacsony önbecsülés
- szorongás
- érzékenység
- stressz vagy fáradtság
- perfekcionizmus
Honnan tudhatod, hogy hajlamos vagy személyesnek venni a dolgokat?
- Szükséged van a másoktól származó visszaigazolásra ahhoz, hogy boldog legyél.
- Akkor is bocsánatot kérsz, ha nincs rá szükség és megfelelési kényszered van mások felé (people pleasing).
- Nem tudsz egészséges határokat beállítani vagy azokat fenntartani.
- Félsz nemet mondani, ha valaki kér tőled valamit.
- Elhiszel minden kemény megjegyzést magadról és a lelkedre veszed.
- Viselkedésbeli hibáidra jellemhibaként tekintesz.
- Túl könnyen haragszol meg vagy kapcsolsz védekező üzemmódba.
- Olyan szinten agyalsz bizonyos beszélgetéseken, hogy az már negatívan hat a napi életviteledre.
Magadra ismertél? A változás kulcsa ebben az esetben is benned van.
1. Gyakorold a pozitív önbeszédet
A pozitív önbeszéd egy belső dialógus, amit önmagunkkal folytatunk. A negatív, önlehúzó mondatokat pozitívvá alakíthatjuk, ami sokat segít az önmagunkhoz való viszonyulásunkon és javítja az érzelmi ellenállóképességet is.
Például:
„Mindig mindent elrontok.” helyett: „Ha elrontom, majd tanulok belőle.”
„Ez túl nehéz.” helyett: „Ez kivásnak tűnik.”
„Semmit nem tudok.” helyett: „Tanulni akarok.”
„Mindig is ilyen voltam.” helyett: „Nyitott vagyok a változásra.”
2. Az ártatlanság vélelme
Az is lehet, hogy a másik fél nem akart megbántani, csak te értettél félre valamit.
3. Kérj pontosítást
Ha nem vagy biztos a beszélgetőpartnered közlési szándékával, kérd meg, hogy pontosítsa, amit mondott. Ezzel kizárhatod a félreértés lehetőségét és megkímélheted magad a felesleges agyalástól és rossz érzésektől.
4. Fejleszd az érzelmi ellenállóképességedet
Az érzelmi ellenállóképesség segít nekünk, hogy hatékonyan kezeljük a nehéz helyzeteket és pozitívan tudjunk tekintve a körülményekre akkor is, ha kellemetlenséget vagy kihívást jelentő eseményt élünk meg. Megléte és mértéke örökletes tényezőktől is függ, de fejleszthető is.
5. Ismerd el az erősségeidet
Erősségeink tudatában könnyebb feldolgozni a kritikát, hiszen a fókusz a pozitív tulajdonságainkon, így kritikát kisebb eséllyel fogjuk támadásként megélni.
6. Jelenléttudatosság (mindfulness)
A jelenléttudatosság az a képességünk, hogy teljesen jelen legyünk a pillanatban, tudatában vagyunk a környezetünknek, az érzéseinknek és annak, hogy mi történik velünk. Segít, hogy ne reagáljuk túl a helyzetet vagy ne terheljenek túl minket érzelmileg a körülöttünk zajló események. Számos előnye van: javítja az érzelmi és mentális ellenállóképességet, a hangulatot, a kognitív funkciókat, a figyelmet, csökkenti a stresszt és a negatív érzéseket.
7. Írj naplót
A naplóírás remek hatással van a mentális egészségre. Segítségedre lehet az önismeretben, az önreflexióban, segít megismerni a lelki folyamataidat, szabályozni az érzelmeidet, növeli a kreativitást és a tudatosságot, javítja a kommunikációt, valamint csökkenti a stresszt és a szorongást.
8. Vedd figyelembe a forrást
Kitől származik a kritika? Jogosult az illető arra, hogy kritizáljon téged? Értékesnek tartod a vele való kapcsolatot? Ez a személy gyakran kritikus másokkal szemben is?
Ha sikerült beazonosítanod, hogy milyen helyzet válja ki belőled a negatív érzéseket, megkérheted a környezetedben élőket, hogy kerüljék ezeket. Az igazi változás azonban akkor jön el, amikor te magad változol.
